SZ�MMISZTIKA- NUMEROL�GIA

Kinai

A k�nai m�gi�ban mindig jelent�s szerephez jutott a sz�mmisztika. M�gikus sz�mokat ismertek az eg�sz vil�gon, kiv�ltk�pp a h�rmas sz�mot tartott�k annak. A k�nai sz�mmisztik�ra viszont az jellemz�, hogy nem bizonyos sz�moknak tulajdon�t m�gikus jelent�s�get, hanem ink�bb mag�nak a sz�mnak, mint sztereotip mennyis�gjel�l�snek. A sz�mszer� jel�l�snek ilyenkor az a rendeltet�se, hogy pontosan, vil�gosan r�gz�tse a jelens�gek valamilyen csoportj�t, sztereot�pia jelleget adjon neki, s ezzel tekint�ly�t is n�velje. E sz�kapcsolatok megalkot�sa maga is �sszef�gg a sz�mok m�gikus �rtelmez�s�vel. E saj�tos sz�mmisztika napjainkig sem vesz�tette el a jelent�s�g�t. N�h�ny jellemz� p�lda a K�n�ban k�zismert sz�msztereot�pi�k k�z�l, amelyek ink�bb utalnak a dolgok teljess�g�re, mint a val�s sz�mmennyis�gre:

1

Egy (yi)

A hagyom�nyos k�nai filoz�fi�ban az egy nagyon jelent�s helyet foglalt el. A hatalmas egys�get (tai yi) a yin �s yang egyes�l�se hozza l�tre. Laozi szerint: "A dao sz�lte az Egyet, az Egy sz�lte a kett�t, a kett� sz�lte a h�rmat, s a h�rom sz�lte az �sszes l�tez�t

Az egy mindig az oszthatatlans�got, a p�ratlan kiv�l�s�got, minden eredet�t, kiindul� pontj�t szimboliz�lta.

A sz�mmisztik�ban az elemek k�z�l a v�z, az �gt�jak k�z�l az �szak, az �vszakok k�z�l a t�l, a sz�nek k�z�l fekete t�rsul hozz�.

Taiyi, a "hatalmas egy", "hatalmas egyetlen" f�istens�g a k�nai mitol�gi�ban. Els� el�fordul�sa az i. e. 4. sz�zadban jelenik meg, amikor �gi istenk�nt �rj�k le, aki kez�ben kardot tart. Olyan f�isten, aki mindent ir�ny�t. A Han-kori sz�vegekben Taiyi egy csillagnak �s e csillag szellem�nek a neve. M�s forr�sok szerint Taiyi az �t �gt�j ura, vagy a 16 s�rk�ny ura, aki tudja, hogy mikor lesz es� �s sz�l, �rad�s �s asz�ly, �h�ns�g, h�bor� �s d�gv�sz. M�s v�ltozat szerint Taiyi az ember test�ben lakozik, a titokzatos cin�berkast�lyban, � az �sszes testr�sz ura. A Ming-dinasztia idej�n az �gzeng�s �s es� szellemek�nt tisztelt�k �s �ldozatot mutattak be a sz�m�ra.

2

Kett� (er)

K�t cs�sz�r (a r�gi id�k k�t cs�sz�ra Yao �s Shun); k�t dinasztia (a k�t els� dinasztia, a Xia �s a Yin); k�t f�v�ros (a k�t Han-kori f�v�ros Chang'an �s Luoyang)

A kett� mint minden p�ros sz�m a n�i princ�pium ( yin) k�r�be tartozik. Az �si id�kben a f�lddel hozt�k kapcsolatba, m�g az egyet a naphoz, a h�rmat ( h�rom) pedig az emberhez k�t�tt�k. A kett� kiv�l�an alkalmas a k�l�nb�z� ellent�tp�rok sz�mbeli meghat�roz�s�ra, mint pl. lent-fent, el�l-h�tul, jobb-bal, f�rfi-n�, kerek-sz�gletes, yin-yang. A j�vend�mond�sban is szerepet j�tszik a kett�, hiszen a Yijing 64 hexagrammj�nak mindegyik�t 2 egyenk�nt h�rom von�sb�l �ll� trigrammb�l �ll�tott�k �ssze.

3

H�rom (san)

H�rom f�m�lt�s�g (a Zhou-korban); h�rom �ldozati �llat (a bika, a b�r�ny �s a sert�s); n�gy tenger (ti. ami az ismert vil�got k�rbe veszi); n�gy k�nyv (a konfuci�nus szent k�nyvek)

A h�rom p�ratlan sz�m l�v�n a yang, azaz a f�rfi princ�piumot jelenti. Igen kiemelt szerephez jut a hagyom�nyos k�nai sz�mszimbolik�ban. Els�k�nt eml�tend� az �g a F�ld �s az ember alkotta h�rmas egys�g (san cai). A j�k�v�ns�gok kultusz�nak alapk�ve a "h�rom sok" (sanduo), ami a nagy vagyon, a hossz� �let �s a b� gyermek�ld�s k�v�ns�g�ra utal. A k�nai t�rt�nelmen bel�l k�l�n kateg�ri�t alkot az "els� h�rom dinasztia": a Xia, a Shang �s a Zhou. A konfucianizmust, a taoizmust �s a buddhizmust egy�tt a "h�rom tan�t�s" (san jiao) n�ven szok�s emlegetni. A buddhista k�non h�rom r�szb�l, az �n. "h�rmas kos�r"-b�l (Tripitaka) �ll. A "h�rom uralkod�" vagy "h�rom cs�sz�r" (san huang) a h�rom mitikus uralkod� a k�nai mitol�gi�ban, �gyis mint: Fuxi, Suiren (t�z istene) �s Shennong. A "h�rom uralkod�" (san wang) kifejez�s a Xia-dinasztiabeli Yu-re, a Shang-dinasztiabeli Tang-ra �s a Zhou-dinasztiabeli Wen kir�lyra utal. A "h�rom hivatalnok" (san guan) a h�rom elem istens�gei a k�nai taoista �s a k�s� n�pi mitol�gi�ban: Tianguan ("az �g hivatalnoka"), Diguan ("a f�ld hivatalnoka") �s Shuiguan ("a v�z hivatalnoka"). A "hideg h�rom bar�tja"-k�nt emlegetett bambusz, feny� �s szilva egyben a hossz��let jelk�pei is (bar�t). A r�gi K�n�ban els� tank�nyvnek sz�m�t� alapm� neve: "H�rom �r�sjegyes k�nyv" (San zi jing), amelynek minden sora h�rom �r�sjegyb�l �ll, �s melynek seg�ts�g�vel a gyermekek elsaj�t�thatt�k a bet�vet�se �s olvas�s alapjait, mik�zben a legalapvet�bb konfuci�nus szeml�let� vil�gk�pet (t�rt�nelem, f�ldrajz stb.) is megtanult�k. H�rom �llat volt, amelynek fogyaszt�sa tabunak sz�m�tott: a vadkacsa, a kutya �s a fekete angolna. A "h�rom yang" (san yang) a tavasz h�rom h�napj�nak k�z�s elnevez�se volt, k�peken �ltal�ban h�rom kecsk�vel (yang) utalnak erre az id�szakra. A hagyom�nyos hivatalnoki vizsg�k h�rom fokozatb�l, l�pcs�b�l �lltak. A buddhizmusban a "h�rom m�reg" (san du) kifejez�s a d�hre, a kapzsis�gra �s a tudatlans�gra utal. A "h�rom vil�g" (san jie) - szanszkritul trailokja vagy trilokja - a v�gyak a form�k �s a tiszta szellem vil�ga. A buddhist�k hite szerint a vil�gmindens�g h�rom tartom�nya: az els� az �rz�ki v�gyak vil�ga, amelyben a szerelem �s �hs�g uralkodik; a m�sodik az anyagi form�k vil�ga, amelynek lak�i m�r nem �reznek v�gyakat, de m�g az anyagi l�tben �lnek; a harmadik a tiszta szellem vil�ga, amelynek lak�i testn�lk�li szellemek s elm�lked�sben �lnek. A n�i nemiszervet olykor a n� harmadik szemek�nt emlegetik.

4

N�gy (si)

N�gy szent�llat (a s�rk�ny, a f�nix, az egyszarv� �s a tekn�s); n�gy �gt�j

A n�gy p�ros sz�m l�v�n a n�i yin princ�piumhoz tartozik, de kapcsolatba hozz�k a nyugattal, �s a f�ld elemmel. A f�ldet hagyom�nyosan szint�n n�gysz�gletesnek k�pzelt�k. A r�gi forr�sok �gy tartj�k K�na, azaz a K�z�ps� Birodalom a n�gy tenger hat�rolta vid�ken, k�z�pen ter�l el. A k�rnyez� n�gy �gt�j mindegyik�hez egy-egy, teh�t �sszesen n�gy barb�r n�pet kapcsoltak, akik folyamatos vesz�lyt jelentenek a kult�r�t, m�velts�get k�pvisel� K�na sz�m�ra. Egy �vben n�gy �vszak v�ltja egym�st. A "n�gy nagy kir�ly" (si da wang), nevezetesen Ma, Zhao, Wen �s Li a taoista panteon alakjai, akik a vil�g n�gy �gt�ja felett �rk�dnek. A taoizmusban a "n�gy nagy"-k�nt nevezik a vil�g n�gy legmeghat�roz�bb �sszetev�it: a Dao, az �g, a F�ld �s az ember. A "n�gy m�v�szet" (si shu) a tud�svil�g nagy becsben tartott foglalatoss�gai, a k�lt�szet (shi), a k�nyvek (shu), a szertart�sok (LI) �s a zene (yue). Egy�bk�nt maga a tud�ss�g is a n�gy hagyom�nyos foglalkoz�s egyike (tud�s, f�ldm�ves, k�zm�ves, keresked�). A tud�sok "n�gy kincse" pedig a tus, a pap�r, az ecset �s a d�rzsk�. A "n�gysz�n� j�t�kk�vek" (si se pai) a j�t�kk�rtya egy r�gi v�ltozata (j�t�k). A "n�gy k�nyv" (si shu) a konfuci�nus n�gy legfontosabb alapm� �sszefoglal� neve (konfucianizmus). A r�gi k�nai nyelvben n�gy zenei hangs�lyt (si sheng) k�l�nb�ztettek meg, amelyek nem azonosak a mai k�znyelv �s �szaki dialektus n�gy t�nus�val. A "n�gy kr�nika" (si shi) az els� n�gy t�rt�neti m� �sszefoglal� neve. A "n�gy kincst�r" c�men a Tang-korban gy�jt�tt�k �ssze a legfontosabb k�nonokat (jing), t�rt�neti m�veket (shi), mesterek m�veit (zi) �s gy�jtem�nyeket (ji). Az ember n�gy testr�szb�l (si ti) �ll: a kezek, a l�bak, a fej �s a t�rzs, m�g a n�gy v�gtag (si zhi) a k�t kar �s a k�t l�b k�z�s elnevez�se. A r�gi Shu tartom�ny mai elnevez�se, Sichuan a tartom�ny n�gy folyam�r�l (si chuan) kapta nev�t. A k�naiak a n�gyet �ltal�ban tabu sz�mnak tekintik, nem nagyon kedvelik sz�msorozatok tagjak�nt sem, hiszen hangz�s�ban (si) egybeesik a "hal�l", "meghal" jelent�s� si sz�val.

5

�t (wu)

�t �gt�j (az �t�dik a k�z�p) �t k�non (a konfuci�nus k�nonok); �t elem; �t bels� r�sz; �t �rz�kszerv; �t szent �llat (az el�bbi n�gy �s a tigris); �t sz�n; �t gabona, �t szent hegy

Az �t A k�nai sz�mmisztika egyik legfontosabb �s legkedveltebb sz�ma. P�ratlansz�m l�v�n a yang, azaz a f�rfi princ�pium. A legfontosabb �th�z kapcsol�d� csoportok: az �t elem (elem); az �t �gt�j (�gt�j); az �t szag (avas, �gett, �desk�s, fanyar, rothadt). Az �t �z (savany�, keser�, �des, cs�p�s, s�s); az �t sz�n (s�rga, fekete, v�r�s, z�ld, feh�r). Az �t �rz�k (tapint�s, hall�s, l�t�s, szagl�s, �zlel�s), az �t gabona, az �t m�rgez� l�ny (m�reg); az �t zsiger (m�j-epeh�lyag; sz�v-v�konyb�l; l�p-gyomor; t�d�-vastagb�l; h�gyh�lyag-vese); az �t testnedv (k�nny, izzads�g, ny�l, takony, vizelet). Az �t szent �llat (s�rk�ny, f�nix, egyszarv�, tekn�s, tigris), az �t szent hegy, az �t konfuci�nus k�non, az �t buddhista tilalom (ne �lj, ne lopj, ne par�zn�lkodj, ne igy�l bort, ne egy�l h�st). Az �t szepl�tlen (a Hold, a v�z, a feny�, a bambusz, a szilvafa), az �t viszony (uralkod�-alattval�, apa-fi�, f�rj-feles�g, b�ty-�cs, bar�t-bar�t), az �t er�ny (h�s�g, b�lcsess�g, szer�nys�g, embers�g, igazs�goss�g), az �t k�v�ns�g (gazdags�g, hossz� �let, b�ke, b�tors�g, eg�szs�g).

6

Hat (liu)

Hat rossz (ti. a betegs�geket okoz� rossz id�j�r�si t�nyez�k); hat miniszt�rium; hat p�tri�rka

A hat nem j�tszik k�l�n�sebb szerepet a k�nai sz�mmisztik�ban. Hagyom�nyosan hat testr�szt k�l�nb�ztetnek meg, �gymint a k�t kar, a k�t l�b, a fej �s a t�rzs. Hat ir�ny l�tezik, a n�gy oldal, a fent �s a lent. Egy r�gi k�nai enciklop�di�ban L� Buwei "hat foly�"-r�l �s "hat nagy kir�ly"-r�l besz�l. A legkor�bbi kozmol�giai ir�nyzat �t ("�gi") �s hat ("f�ldi") dolgot k�l�nb�ztetett meg, amely az �t er�nynek �s a hat �rzelemnek (d�h - �r�m, f�jdalom - j�l�t, szeretet - gy�l�let). Az els� k�nai cs�sz�r azt tartotta, hogy uralm�t a hatos sz�mra alapozza (pl. 6�6 = 36 tartom�nyra osztotta birodalm�t). A "hat vil�gt�j" n�ven a n�gy �gt�jat, valamint a zenitet �s a nad�rt �rtik. A "hat k�nyv" a konfucianizmus szent k�nyveinek �sszefoglal� neve. Az �korban a "hat tudom�ny" k�z� a szertart�sokat, a zen�t, az �j�szatot, a kocsihajt�st, a kalligr�fi�t, a sz�mvet�st sorolt�k, k�s�bb egyszer�en a m�velts�get �rtett�k alatta.

7

H�t (qi)

H�t �rzelem; h�t ok (ti. a v�l�sra)

A r�gi K�n�ban h�t csillagot (qi xing) tartottak sz�mon, amely alatt a Napot, a Holdat �s az �t bolyg�t �rtett�k. A h�t napb�l �ll� h�t csak a nyugati, Gergely napt�r bevezet�s�vel v�lt �ltal�noss� a 20. sz�zadban. A falusi hagyom�ny szerint a hetedik holdh�nap hetedik napj�n tartott�k a Sz�v�l�ny �s a P�sztorfi� �nnep�t, amely egyre ink�bb egyfajta szerelmesek napj�v� lett. A h�t p�ratlan sz�m l�v�n ugyan yang, azaz f�rfi princ�pium� sz�m, a sz�mmisztik�ban azonban m�gis ink�bb a yin, n�i elemhez kapcsolj�k. Ennek oka az lehet, hogy a hagyom�ny szerint a le�nygyermeknek h�t h�napos kor�ban jelennek meg a fogai, �s h�t �ves kor�ban veszti el a tejfogait, 2 � 7 azaz tizenn�gy �vesen pedig n�v� �rik, azaz ekkor t�rt�nik az els� menstru�ci�. A fi�gyermek eset�ben ugyanez az anal�gia a nyolcas sz�mon alapul. A hetes sz�mnak a hallott kultuszban is jelent�s szerepe van, ugyanis a zuo qi "hetet csin�lni" kifejez�s arra az egyhetes peri�dusra utal, am�g a hal�l ut�n a holttestb�l a l�lek v�gk�pp elk�lt�zik. A tibeti buddhizmus tan�t�sa szerint a k�ztes l�t (bardo), teh�t az az id� am�g az elhunyt lelke egy �j testben reinkarn�l�dik 7�7, azaz 49 nap. A h�res k�lt�r�l, Cao Pi-r�l az a mond�s j�rta, hogy egy ma is ismert vers�t mind�ssze h�t l�p�s megt�tele alatt alkotta. A "h�t kincs" (qi bao, szanszkrit: saptaratna) a buddhizmusban h�t legmegbecs�ltebb dr�gas�got jelenti, amelyek k�l�nb�z� felsorol�sok szerint m�s �s m�s t�rgyakat tartalmaz. A "h�t �rzelem" (qi qing) k�r�be az �r�m, a harag, az agg�d�s, a bek�pzel�s, a szomor�s�g, a f�lelem �s az ijeds�g tartozik.

8

Nyolc (ba)

Nyolc jogalap (ti. a hivatalnokok lev�lt�s�ra)

A nyolc p�ros sz�m l�v�n a n�i princ�piumhoz, a yin-hez k�t�dik. A nyolc igen gyakori jelk�psz�m. nyolc szimb�lum t�rsul a tud�sokhoz (a gy�ngy, a cseng�k�, a p�nz�rme, a rombusz, a k�nyv, a festm�ny, a rinoc�rosz t�l�k �s a cickafarkk�r� levele). A nyolc halhatatlant is nyolc t�rgy jelk�pezheti (a legyez�, a kard, a t�kh�j-palack, a csattogtat�, a vir�gkos�r, a bambuszbot, a furulya �s a l�tusz), amelyek mindegyike egy-egy szent halhatatlan szem�lyes t�rgya, attrib�tuma. A k�nai buddhizmuson bel�l is nyolc szerencseszimb�lumot k�l�nb�ztetnek meg (a tengeri kagyl�, az erny�, a baldachin, a l�tusz, a kors�, a hal, a v�gtelenbog �s a ker�k). A Yijing j�sk�nyvh�z szorosan kapcsol�dik a nyolc trigramm (ba gua). Annak ellen�re, hogy a nyolc a n�i princ�pium r�sze, olykor m�gis a f�rfiakhoz kapcsol�dik. �gy tartj�k pl., hogy a fi�gyermek tejfoga nyolc h�napos kor�ban jelenik meg �s nyolc �vesen veszti el azokat, 2 � 8 �vesen pedig f�rfiv� �rik. A h�t pedig a f�rfi princ�pium, a yang sz�ma m�gis a fenti anal�gi�t k�vetve a l�nyokra, n�kre vonatkoztatj�k. Az �si mitologikus elk�pzel�sekben az �gnek nyolc tart�oszlopa van. Nyolc fajta szelet (sz�l) k�l�nb�ztetnek meg. A k�nai mitol�gi�ban a Zhou-kori kir�lynak Ny. k�l�nleges, csod�s lova volt, amely a k�nai fest�szet �s k�lt�szet �lland� t�m�ja.

9

Kilenc (jiu)

Kilenc rokons�g (ti. a rokons�gi fokok);

A kilenc p�ratlan sz�m l�v�n a f�rfi princ�piumhoz yang-hoz kapcsol�dik. A konfuci�nus hagyom�ny egyik alapm�ve, a Konfuciusznak tulajdon�tott Szertart�sok feljegyz�sei kilenc alapvet� szertart�st sorol fel: a fi� gyermekhez f�z�d�, a h�zass�ghoz, a feljebbval�i kihallgat�sokhoz, a k�vets�gekhez, a temet�shez, az �ldozathoz, a vend�gszeretethez, a ritu�lis iv�shoz �s a hadvisel�shez kapcsol�d� szertart�sok. Egy �si elk�pzel�s szerint az �gnek kilenc szintje van, az orsz�gnak pedig kilenc hegye, a hegyeknek kilenc �tj�r�ja, a tengeren pedig kilenc sziget. A Han-dinasztia idej�n bukkant fel a kilenc pokolra alkotott elk�pzel�s. A 9. holdh�nap 9. napj�n tartj�k az �n. "kett�s yang" �nnep�t, amikor is a hegyekre kir�ndulnak, vid�man iszogatnak �s a krizant�m �nnep�t is ilyenkor tartj�k. A mitol�gi�ban ismert a kilenc fark� tekn�s, �s a kilenc fark� r�kat�nd�r is.

12

Tizenkett� (shier)

A hagyom�nyos k�nai napt�r szerint egy �v tizenk�t 28 illetve 29 napos h�napb�l �ll. Tizenk�t f�ldi �gat tartanak sz�mon, �s a zodi�kust is tizenk�t jegy alkotja. A napokat hagyom�nyosan tizenk�tszer k�t �r�ra osztott�k fel. A k�nai csillag�szok megfigyel�se szerint a Jupiter tizenk�t �v alatt ker�li meg a Napot. tizenk�t uralkod�i jelv�nyt, szimb�lumot tartanak sz�mon. A mitikus uralkod�, Shun tizenk�t magas rang� hivatalnokot jel�lt ki. A hagyom�nyos k�nai zen�ben a pentaton sk�l�t k�s�bb kieg�sz�tett�k tizenk�t-hang� sk�l�ra.

16

Tizenhat (shiliu)

A r�gi K�n�ban a l�nyok tizenhat �ves korukt�l sz�m�tottak feln�ttnek, ekkor ker�ltek elad� sorba. K�na t�rt�nelm�nek egyik korszak�t a Tizenhat orsz�g (shiliu guo) kor�nak (304-439) nevezik. Ezt az id�szakot az egys�g megboml�sa jellemezte, �szak-K�na ter�let�n idegen eredet� nom�d n�pek alap�tottak kisebb-nagyobb �llamokat. A Sui- �s a Tang dinasztia idej�n tizenhat test�r v�dte az uralkod�t. A "Tizenhat k�non" (shiliu jing) egy, az �korban �r�dott taoista jelleg� m� c�me, amely egy �sat�s sor�n 1973-ban ker�lt el� egy s�rb�l, addig elveszettnek hitt�k. A "tizenhat �gi �rd�g t�nca" (shiliu tianmu wu) egy, a mongol Yuan-dinasztia ideje alatt, a cs�sz�ri udvarban el�adott, buddhista eredet� t�nc elnevez�se, amelyet �ltal�ban tizenhat fiatal l�ny adott el�.

24

Huszonn�gy (ershisi)

A hagyom�nyos k�nai id�sz�m�t�sban az �vet huszonn�gy, egyenk�nt 15 napos szakaszra osztott�k, amely 5 nap h�j�n egy teljes szol�ris �vnek felel meg. A konfuci�nus alapelvei k�z�l az egyik legfontosabbat, a sz�l�tiszteletet (xiao), A sz�l�tisztelet huszonn�gy t�rt�nete (Ershisi xiao) huszonn�gy p�ld�zatot tartalmaz. A "huszonn�gy h�d" h�res irodalmi mot�vum, amely Hangzhou �s Yangzhou v�ros�ra utal. A k�nai t�rt�nelem t�bb ezer �v�t �sszefoglal� t�rt�nelmi m�vek, a hivatalos dinasztikus t�rt�neti munk�k (shi) sz�ma szint�n huszonn�gy.

60

Hatvan (liushi)

A hagyom�nyos k�nai id�sz�m�t�sban egy 12 ciklusb�l �s egy 10 ciklusb�l �ll� sorozat kombin�ci�j�b�l alkott�k a hatvanas ciklussorozatot, amellyel az �veket sz�molt�k. Az �jkorig �lt az a hiedelem, hogy, aki meg�ri a hatvanadik �let�v�t, �lve eltemetik

72

Hetvenkett� (qishier)

A r�gi k�nai sz�vegekben a kilenc tartom�nyra osztott�k az �galatti birodalmat, azaz a f�ldet �s nyolc szintre az eget (�g) ennek a szorzata hetvenkett�, melyet innen igen szerencs�s sz�mnak tartottak. Hetvenk�t �tnapos h�t 360 napot tesz ki, amely m�r majdnem egy teljes �v. A hagyom�ny szerint a mitikus uralkod�, Yao hetvenk�t h�velyk magas volt �s hetvenk�t �vig uralkodott. A Han-dinasztia megalap�t�j�nak hetvenk�t fekete anyajegy volt a combj�n, amelyet az elk�vetkezend� uralkod�sa tekintet�ben rendk�v�l kedvez� el�jelnek tartottak. A hagyom�ny szerint Konfuciusz hetvenk�t esztend�s kor�ban hunyt el, �s addig hetvenk�t tan�tv�nya volt.

100

Sz�z: sz�z csal�dn�v

10000

T�zezer (wan)

T�zezer l�tez� (minden l�tez� a vil�gon).

A hagyom�nyos k�nai felfog�s szerint a t�zezer a legmagasabb l�tez� mennyis�g sz�ma. Ebben az �rtelemben hasonl�t a g�r�g-latin miri�d sz�hoz, amely eredetileg a t�zezret jelentette, de egyben a megsz�ml�lhatatlanul sok, megsz�ml�lhatatlan sokas�g� jelent�ssel is kib�v�lt. A wan sz�t olykor magyarra is miri�dk�nt ford�tj�k. "A Dao sz�lte az Egyet, az Egy sz�lte a kett�t, a kett� h�rmat, �s a h�rom sz�lte a t�zezer l�tez�t" - �rja Laozi Az �t �s Er�ny K�nyv�ben (Dao de jing). Az id�zetben szerepl� "t�zezer l�tez�" vagy "t�zezer dolog" (wan wu) tulajdonk�ppen a vil�g valamennyi l�ny�t �s t�rgy�t jelenti. A cs�sz�rnak a "t�zezer �v" (wansui) �dv�zl�s j�rt, amely arra utalt, hogy az uralkod�nak �s dinaszti�j�nak l�te sohase szakadjon meg. Jap�n megfelel�je a banzai. Ezt a k�sz�nt�st haszn�lt�k Mao Zedong �s a Kommunista P�rt �ljenz�s�re is. I. sz. 700-t�l kezdve a szvasztika jelent�s� wan sz� a hangalakj�nak azonoss�ga miatt a t�zezret is jelentette, ez�rt a k�pi �br�zol�sokon a szvasztik�r�l gyakorta a t�zezerre kell asszoci�lni. A madzsong k�veinek egyik csoportja szint�n a t�zezer jelent�s� van �r�sjeggyel d�sz�tett.

Numerikus Yantr�k

Nap

6 1 8

7 5 3

2 9 4

Hold

7 2 9

8 6 4

3 10 5

Mars

8 3 10

9 7 5

4 11 6

Merk�r

9 4 11

10 8 6

5 12 7

Jupiter

10 5 12

11 9 7

6 13 8

V�nusz

11 6 13

12 10 8

7 14 9

Szaturnusz

12 7 14

13 11 9

8 15 10